A pálinka a 2000-res évek elejétől lett megint divatos, azelőtt csak a jó falusi kerítésszaggatót ihattuk a disznóvágások vagy rokonlátogatások során. Minnél borzalmasabb és erősebb volt, annál jobban dícsérték a házigazdák, a vendégek meg közben probálták jobbnál jobb kifogásokkal mentegetni magukat a következő adag elől. ” ááá még vezetnem kell”, ” antibiotikumot szedek” , ” az edzőm azt mondta ne igyak”, “diétázok és ez sajnos hizlal”.. Ismerős? Ezután mintha elkezdődött volna valami, mindenki megunta a borzalmas ízű ördöglevest és a főzdék elkezdtek minőségi, gyümölcsös és illatos pálinkák készítését preferálni, egyre nagyobb hangsúlyt kapott a gyümölcs zamata a pálinkában és az elő/utópárlat csökkentése. A pálinka minősége folyamatosan javult, a mesterek egyre jobb pálinkával álltak elő és egyre divatosabb lett a jó pálinka. Mostmár nemcsak a disznóvágások elkerülhetelen kelléke lett a jó pálinka, hanem a nagyvárosokban is helyett kaptak a jó minőségű pálinkák, fesztiválok, rendezvények keretében, az éttermek is elkezdték a pálinka kínálását az itallapon, ahol a jó minőségű , zamatos, gyümölcsös pálinkák kerültek előtérbe.
Cefrézés
A cefrézés egyre nagyobb szerepet kapott , a gyümölcs kezelése és a cefre tárolása a jó pálinka alapja, sajnos ezzel még sokan a mai napig nincsenek tisztában, vagy nem tulajdonítanak neki szerepet. ” jóvanazugy” , ” gereblyézzed bele a fűvet is, nagyapám is így csinálta”, “minek azt darálni, majd szétrohad, rakd ki a napra”, “cukrozzad oszt jó lesz”. Ismerős?
Aztan megjelenik a főzető, buszkén mutatja a világbajnok cefréjét, amihez egy hete rakott 10 kg cukrot, késsel vágta szét a gyümölcsöket, ha egyáltalán, koszos, rohadt gyümölcsöt is belerakott és csodálkozik, hogy ahelyett, hogy mindenki odalenne a szaktudásától, a főzdés még azon is gondolkozik, hogy egyáltalán pazarolja e az időt és a fát egy ilyen cefre kifőzésére. De hát nagyapám is így csinálta és mégis jó lett? De télleg jó lett?
Szüret
Fontos tudni, hogy a gyümölcs akkor érett, ah elvállik a magjától és nem akkor amikor lehullik és megrohad. Az éretlen gyümölcsök ( az utóérők kivételével mint a körte és a birs) kemények , alacsony a cukortartalmuk és savasak. A túlérett gyömülcs pedig magas cukortartalmat, csökkenő savat és fáradt aromákat eredményez. Ha jó , aromás, gyümölcsös pálinkát szeretnénk, akkor a gyümölcsöt a túlérettség bekövetkezte előtt szedjük le és cefrézzük be, igaz mennyiségileg lehet, hogy némi veszteséggel kell számolnunk, mivel a túlérett gyümülcsnek magasabb a cukortartalma, de a minőség kárpótol minket a pár literes veszteségért.
A hullott gyümölcsböl is lehet átlagos minőségű pálinkát főzni, de itt tudnunk kell különbséget tenni a kényszerérett és és az érett gyümölcs között. A kényszerérett gyümülcs egy selejt, amit a fa hullat le magáról , mert a gyümölcs életképtelen. Igy ezek a gyümölcsök ízetlenek és ezekból soha nem lesz kíváló pálinka, max egy közepes.